2015. szeptember 8., kedd

Mitől jóga a Hahotázás?

A jóga a keleti bölcselet és egészségmegőrzés egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében. Az elnevezés a szanszkrit judzs tőből ered, mely jelentése: összekapcsolni, egyesülni. Hasonlít a latin religio - összekapcsol, újraegyesít - szóra, amelyből az angol religion kifejezés ered - s amit mi, magyar szóhasználattal vallásnak fordítunk.

A jóga célja tehát az, hogy az embert összekapcsolja, egyesítse, újraegyesítse valamivel. A kérdés az, hogy mivel vagy kivel.

Sokak szerint a jóga az egyén lelkének és az univerzális léleknek az egyesítésére, összeolvadására utal, mások szerint pedig a test, a tudat és a lélek egyesítésére.

Az istenhívő vallások szerint a jóga a saját tudatunk egyesítése az isteni tudattal, vagy egy istennel, vagy éppen az EGY Istennel. Más esetben azt is mondhatjuk, hogy az isten iránti szolgálat tökéletes megvalósítása.

A buddhizmus kicsit máshogy gondolkodik, szerinte a jóga a saját tiszta tudatunk megkeresését, megtalálását, és az azzal való egyesülést jelenti, vagyis a vallásoktól eltérően nem egy istennel való egységet keresi, hanem a mindenséggel való egységet (mint a tudat igazi természetét), minden kettősségen (isteneken, ördögökön) túllépve.

A keresztény vallásokban a jóga elsősorban az imádkozást jelenti, vagyis az imádkozó ember elvonul egy csöndes helységbe vagy egy templomba, ott elmélyed önmagában, és átadja magát Isten szeretetének, szolgálatának és imádatának.

A keresztény tanítók nagy része szerint a jóga istenkáromlás, hiszen az Isten egy rajtuk kívül álló hatalmas úr, akivel nem lehet eggyéválni, őt félni, imádni és szolgálni kell.

A Krisna-hitűek szerint a jóga maga az istenhez való közeledés folyamata, a meditáció, az ima és a szolgálat eszközei által - esetleg testgyakorlással, hiszen egy egészséges fizikumú és lelkű ember végezheti a legteljesebben a szolgálatot; ráadásul a test egy templom, amit egészségben meg kell őrizni -, vagyis ők a mindenkiben benne lévő istenséggel való egyesülést, illetve érte és az emberekért végzett szolgálatot keresik.

A Krisna-hitűek szintén imádkoznak az általuk tisztelt istenséghez, akár egy templomba való elvonulással, akár a mindennapi élet cselekedeteiben keresve az isten iránti szolgálatot, eggyéválást, tehát a nézetüket igyekeznek a templomokon kívüli cselekedeteikben is megtartani.


forrás: www.rebuildingyou.com


A nyugati jóga-gyakorlók a jógát többféle képpen értelmezik. Vallási indíttatású testgyakorlásként, vagy egészségi indíttatású testgyakorlásként. Illetve pontosítom is: a vallási indíttatású testgyakorlás magába foglalja az egészségi indíttatású testgyakorlást is, ha már testgyakorlásról van szó. Illetve testedzés nélkül is rengetegen gyakorolnak jógát, meditáció formájában, akár istenhívő, akár buddhista, akár ezektől mentes megközelítéssel.

Kevesen tudják, hogy a nyugati világban a jóga az elsők között Európában, azon belül pedig Magyarországon jelent meg, egy fiatal, keresztény hitű indiai jógi, Yesudian által. Majd a keresztény gyökerű nyugati jógát felváltotta a különböző keleti hitvilágokon alapuló jóga, aminek a nyilvános elterjedése nagyban köszönhető George Harrison és a The Beatles tevékenységének.

Nem szabad elfeledkezni Kőrösi Csoma Sándorról, akit az első nyugati buddhista szentként tart számon a világ, s ő volt talán az első nyugati buddhista jógi - ebben tehát Magyarország szintén az élen jár.

A nyugati jóga tehát olyan sokszínű, mint a keleti, viszont annyival színesebb, hogy itt már hosszú ideje kialakultak a jóga vallásoktól mentes irányzatai is. Számtalan olyan jógairányzatot alapítottak a nyugati világ oktatói, amelyek azt tűzik ki célul, hogy az ember visszaszerezze az egészséges test és egészséges psziché állapotát, illetve megtartsa azt az egész élete során. Ez is egyfajta egyesítés, hiszen az ember vissztalál önmagához, megtanulja megismerni a saját testét, a saját gondolkodását és tudati működését, tehát ez a tevékenység hellyel-közzel megfelel egyfajta pszichoterápiának. Mindezt vallási ragaszkodás vagy hitbéli kirekesztés nélkül.

Az egyik legújabb irányzat pedig nem más, mint a Hahota Jóga.
  • Egy olyan jóga, ami a bennünk élő játékos, vidámságot és megoldásokat kereső énünkkel tanít meg egyesülni, és nem hivatkozik hitvilágra, vallásra, istenekre vagy buddhákra. Nem vár el semmi efféle elköteleződést, s így összeférhető bármilyen nézettel. Arra hivatkozik, hogy legbelül mindenki boldog akar lenni, s hogy míg a mindennapi küzdelmeink a boldogságtól inkább a stressz és a betegségek felé sodorják az embereket, ideje alkalmat és helyet teremtenünk arra, hogy újra megtaláljuk magunkban ezt a felhőtlen, játékos énünket.
  • Mindezt úgy, hogy függetlenné tesszük magunkat a gyakran a boldogság egyedüli okaként kezelt külső anyagi vagy szellemi javaktól, s közben megtanulunk másokkal együttműködni, egymással megosztani ezt az örömteli tevékenységet. Megkeressük magunkban és megosztjuk egymással a belülről fakadó örömöt, ami a mélyen elrejtett gyermeki énünk természetes állapota.

Mi lehet ennek az eredménye?
  • A közösen végzett mozgás és nevetés, mint testgyakorlás és légzés-gyakorlat, elindítja és megerősíti a szervezet regenerációs és öngyógyító funkcióit, oldja a testben és a tudatban felhalmozódott feszültséget, szokássá teszi a feladatokhoz való derűs és megoldást kereső hozzáállást, valamint szavak és önös érdekek nélkül teszi lehetővé a társainkkal való kommunikációt, kapcsolatjavítást.
  • Ha pedig megtaláltuk a bennünk lévő játékos énünket, a gyermeket, aki az életben sokkal inkább a félig teli üzemmódban működik - a félig üres helyett -, akkor ezt a hozzáállást könnyen a szokásunkká tehetjük, s a mindennapjainkban is megvalósíthatjuk ezt az eggyéválást, tovább adva a friss mentalitásunkat a társainknak is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!