2015. szeptember 28., hétfő

Októberi nevetés? Na ne mondd!

Kedves Hahotázó! A nagy sikerre való tekintettel - és a résztvevők kérésnek örömmel engedve -, megismételjük a legutóbbi hahota-foglalkozásunkat. Itt a lehetőség, hogy TE is megismerkedj a Hahota Jógával, kortól, nemtől, vallási vagy politikai nézetedtől függetlenül!

Gyere el a következő foglalkozásra, Egy Kis Pesti Esti Kispesti Jóganevetésre!  

"Egy tipikus Hahota Jóga foglalkozás a gerjesztett nevetési gyakorlatok, a gyermeki játékosságot előhívó technikák, a mély jógalégzés és a lazító célú nyújtózkodás gyakorlatainak kellemes arányú keveréke. Ezeknek a gyakorlatoknak, melyeket közösségi tevékenységként végzünk, egész koncepciója a jógára épül, s ezáltal élettani egyensúlyt teremt bennünk - a test, a tudat és a lélek összekapcsolásával."

Szeretnéd kiűzni a stresszt az életedből? Szeretnél békét és örömöt találni a kapcsolataidban? Jól jönne ehhez egy könnyen elsajátítható módszer? Akkor itt a helyed, gyere el!

Október 11-én, 16.30-17.30 óra között Hahota Klub lesz a kispesti Shanti Jógaszigeten.  
A RÉSZVÉTEL INGYENES!



Milyen öltözet szükséges?
- Amiben jól érzed magad, és ami kényelmes! Lehet farmer, jógaruha, tornaruha, bármi.

Miről fogsz hallani?
- Nevetésről, jókedvről, egészségről, stresszcsökkentésről.

Miről nem fogsz hallani?
- Vallásról, politikáról, világnézeti hovatartozásról, bármiféle elvárásról.

További információk a Hahota Jógáról: itt ni.
Információk rólam, hogy hogyan is jövök én ehhez: itt ni.


2015. szeptember 27., vasárnap

Éltető nevetés

A Hahota Jóga alapítójának, Dr. Madan Katariának a könyve világszerte emberek tízezreihez juttatta el a legkönnyebben megtanulható stresszcsökkentő módszert. A Magyarországon 2003-ban megjelent könyv - Domján Ferenc fordításában - jelenleg az Elixír könyvkiadó honlapján vásárolható meg, a lenti linkre kattintva.

Madan Kataria: Éltető nevetés (könyvborító)

"Nevetni jó. Nagyon jó! Orvosi kutatások révén ma már tudjuk: meglepően hasznos is. Testileg és lelkileg egyaránt gyógyító hatású. A nevetés gurujaként világszerte ismert indiai orvos, dr. Madan Kataria, néhány éve hahotaklub-mozgalmat indított el, ahol a résztvevők megtanulhatják és gyakorolhatják a jóganevetést, a látszólag ok nélküli kacagást.

A 15-20 perces gyakorlatsorozat közben - Ausztráliától az Egyesült Államokig - ma már számtalan országban, Magyarországon is, ezrek és ezrek tapasztalják meg, hogy igenis lehet örömben, könnyedén, vidáman és tiszta szívvel élni. A könyv ezt a módszert mutatja be."

Ha szeretnéd megvásárolni a könyvet, ide kattints.

2015. szeptember 25., péntek

A média és a gyermekek

Ez az a téma, ami nagyon sokszor megjelenik manapság az internetes megosztásokban, és bár lépten nyomon hangsúlyozza, hogy a gyermekekre mennyire káros hatással van a televíziózás, a gondatlan számítógép- és mobiltelefon-használat, az emberek nagyon nagy része mégis a televíziót és a számítógépet használja bébiszitterként.

Kósa Éva előadását osztom meg most, mely a Mindentudás Egyetemén hangzott el, és erről mesél, valamint ezzel kapcsolatban igyekszik a helyes útra téríteni minden nyitott szívű embert.

 


Napjainkban a médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban. Az előadás a média hatásának általános elméleti kérdéseit taglalja, valamint megvizsgálja, milyen tényezőktől függ, hogy mit értenek a gyerekek a médiából, és bemutatja a felnőttek szerepét a gyerekek médiához való viszonyában.

Szeretettel ajánlom a figyelmedbe!

 

2015. szeptember 19., szombat

Gyógyulj ÚJRA nevetéssel - szeptember 27

Kedves Barátom, Ismerősöm, Olvasóm! Itt az idő, hogy megismerkedj a Hahota Jógával, kortól, nemtől, vallási vagy politikai nézetedtől függetlenül! Gyere el a következő foglalkozásra, egy kis pesti esti kispesti jóganevetésre!  

"Egy tipikus Hahota Jóga foglalkozás a gerjesztett nevetési gyakorlatok, a gyermeki játékosságot előhívó technikák, a mély jógalégzés és a lazító célú nyújtózkodás gyakorlatainak kellemes arányú keveréke. Ezeknek a gyakorlatoknak, melyeket közösségi tevékenységként végzünk, egész koncepciója a jógára épül, s ezáltal élettani egyensúlyt teremt bennünk - a test, a tudat és a lélek összekapcsolásával."

Szeretnéd kiűzni a stresszt az életedből? Szeretnél békét és örömöt találni a kapcsolataidban? Jól jönne ehhez egy könnyen elsajátítható módszer? Akkor itt a helyed, gyere el!

Szeptember 27-én, 16.30-17.30 óra között Hahota Klub lesz a kispesti Shanti Jógaszigeten.  





Miről fogsz hallani?
- Nevetésről, jókedvről, egészségről, stresszcsökkentésről.

Miről nem fogsz hallani?
- Vallásról, politikáról, világnézeti hovatartozásról, bármiféle elvárásról.

További információk a Hahota Jógáról: itt ni.


A mosoly és a nevetés varázsereje

Egy klassz prezit szeretnék neked megmutatni, amit a Prezi.com-on néztem végig, a nevetéssel kapcsolatos témája miatt.
 
Szerintem érdemes figyelmesen végiglapozni, nagyon frappánsan összegzi a mosly és a nevetés közismert típusait, Allan és Barbara Pease könyve alapján :)


2015. szeptember 16., szerda

Csak játssz!

Ha tudsz beszélni, tudsz énekelni is.
Ha tudsz mozogni, tudsz táncolni.
Ha tudsz lélegezni, nevetni is tudsz.
Ha van képzeleted, akkor használhatod arra, hogy játssz!

Ha tehát tudsz énekelni, táncolni, nevetni és játszani, oszd meg ezt az örömöt a világgal. Mert ha megosztod ezt a játékot, azzal - akár cseppenként is - mindenképpen jobb hellyé teheted a Földet!

https://www.pinterest.com/kathychambers73/peace-joy-hope/


Ha behunyjuk a szemünket és elmélyedünk magunkban, akkor megláthatjuk, hogy a valódi belső természetünk, a bolygónk és az egész világ igaz természete nem más, mint az érdekektől mentes, színtiszta, elemi öröm.

Minden lény arra vágyik, az a mozgatórugója, hogy ezt az örömöt sallangok nélkül megélhesse és kifejezze.

Az eszközök kiválasztásában azonban gyakran tévednek...

Mutassuk meg nekik az egyik legegyszerűbb, legkézenfekvőbb eszközt - a nevetést!

Egyszer, egy nap, talán lehetővé válik, hogy a szemünket kinyitva meglássuk ezt az örömteli világot!

Azt látjuk majd, hogy mindannyian, szerte a világon, énekelni, táncolni, nevetni és játszani kezdünk egymással!

Nem látható előre, hogy ez mikör következik be, ezért a cél egyedül az, hogy kövessük az oda vezető utat, és ezen az úton járjunk.

2015. szeptember 14., hétfő

A humor az élet show-ja

A humorban és a nevetésben az a legkevesebb, hogy élhetővé teszi az életet. Minden esetben jobban érezzük magunkat egy kiadós nevetéssel fűszerezett élmény (előadás, film, társasági esemény) után. Ha több nem is történik, de ideig óráig elfelejtjük a napi gondokat, elűzzük magunktól (helyesebben csak egyszerűen hagyjuk elillanni) a stresszt, a feszültséget, a rossz hangulatot.

Dr. Lakatos László pszichiáter írását osztom meg Veled az alábbiakban, szeretettel.

A saját nevetésünk utat mutat számunkra az egészség irányába. Képessé tesz minket másképp látni, hinni, cselekedni és örülni a létezésnek. Ez a megbocsátás ideje önmagunk és mások számára. Szerintem ez maga az élet. Önmagunkon nevetni sokszor nagyon nehéz, mert belülről kevésbé látjuk meg egy probléma vagy nehézség humoros oldalát (lehet, hogy nincs is benne, de akkor kell megpróbálni teremteni ilyet). Az se rossz, ha vannak körülöttünk olyan emberek, akik ebben segíteni tudnak, és megnevettetnek bennünket. A közös nevetés két ember között minden esetben pozitív érzéseket kelt, segít ráhangolódni egymásra.

A humor szórakoztat, megnevettet. Ez sem kevés. Van itt azonban más is. A humor, a nevetés számtalan pozitív élettani hatást vált ki, ami oldja a szorongást, csökkenti a stresszt, fokozza az immunrendszer működését, csökkenti a fájdalomérzetet és javítja a hangulatot. A nevetés fizikai szempontból is pozitívan hat a szervezetünkre, hiszen fokozza a légcserét, növeli a szívfrekvenciát, így javítja az egész test oxigénellátását. A nevetés során az agyban endogén morfinhatású hormon (endorfin) szabadul fel, ami javítja a közérzetet, csökkenti a fájdalomérzést és a szorongást.

Az USA-ban indult el a kórházban kezelt súlyos, daganatos betegek „humorterápiája”. Ennek részeként a betegek számára vicclapokat biztosítottak, humoros videókat vetítettek, sőt a kezelés részeként a „humorterapeuta” tréfás mondásokkal, viccekkel szórakoztatta őket. A kórházban fekvő gyermekek számára az utazó „bohócdoktorok” hoztak vidámságot és nevetést. Az USA-ban a humorterápia hatására vonatkozó vizsgálatokat is végeztek, elsősorban daganatos betegeknél. Ezek alapján, elsősorban az immunműködés javulása miatt, hivatalosan is elismert kiegészítő terápiának tekinthető. Természetesen az emberek nem egyformán reagálnak a humorra. Vannak élethelyzetek, pl. gyász, amikor a fogékonyság csökken, sőt a környezet részéről a humoros beállítódást bántónak is érezhetik. A személyiségünk alaphelyzetben is eltérő fogékonyságot mutat a humorra, és eléggé különbözünk abban is, hogy egyáltalán mit találunk humorosnak, és mitől támad nevethetnékünk.

Egy másik irányzat a nevetés humortól független előnyeit hangsúlyozza, azt hirdeti, hogy akár ok nélkül is nevessünk együtt minél többet. Ebből a célből hozta létre a jóga légzőgyakorlatait felhasználva egy indiai orvos, Dr. Madan Kataria a világméretű „Laughter Club”, azaz Hahotaklub hálózatot 1995-től kezdve. Ezekben mulatságosnak tűnő viselkedésre ösztönzik a résztvevőket, akik eközben azt játsszák, hogy nevetnek. A nevetés „ragályossága” alapján az ok nélküli nevetés terjed a csoporton belül.

A vidám lélek jótékony hatását már a Biblia is figyelmünkbe ajánlja: „A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pdig megszáraztja a csontokat.” Egy második javaslat pedig arra utal, hogy az eszünk is jobban működik, ha a lelkünkben vidámság lakik: „Légy bölcs fiam, és vidámítsd meg az én szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki engem ócsárol.” (Példabeszédek 17.22 és 27.11).

Luther Márton a XVI. században humorterápiát javasolt a depressziós embereknek, mert azt tanácsolta nekik, hogy semmiképp ne maradjanak egyedül, hanem menjenek emberek közé, akik képesek viccelni és megnevettetni őket.

forrás: blog.quantumunitsed.com


A huszadik században Norman Cousins „Egy betegség anatómiája” című önéletrajzi könyvében használta először a humorterápia kifejezést, amiben orvosként reumás izületi gyulladása miatti fájdalmainak enyhülést írta le humoros filmek több napon át tartó folyamatos nézésének hatására. Ha ez alapján statisztikailag is érvényes következtetést nem is lehet levonni, az mindenképp biztos, hogy ez alatt az idő alatt legalább jól kipihente magát. Elmélete széles körű figyelmet kapott 1998-ban, a „Patch Adams” című filmmel, amelyben Robin Williams alakította „bohócdoktor”gyógyította a kórházban fekvő gyerekeket. A film a valódi orvosként dolgozó főhős saját tapasztalatain alapuló, 1983-ban megjelent regényéből készült. Ma az USA-ban hivatalos szervezetek (American Association for Therapeutic Humor, International Center for Health & Humor) népszerűsítik a humorterápiát.

A közös nevetés terápiás hatása nem csupán a beteg, hanem a kezelést végzők számra is előnyös. A nevetés pillanata egy zűrös ügy esetén, az a pillanat, amikor egyszerre csak képessé válunk a promlémát kívülről látni, amikor már tudjuk, hogy majd megoldjuk valahogy, nem tud a dolog maga alá temetni bennünket. Ez a győzelem érzése, az optimizmus diadala. Ha már itt tartunk, ettől a helyzettől valószínűleg nem esünk mély depresszióba. A segítő foglalkozásúak, a betegekkel foglalkozók számára mindez éppolyan hasznos a negatív érzelmek (elégedetlenség, félelem, kiégettség-érzés) legyőzésében, mint maguknak a betegeknek.

Vizsgálatok igazolták az idegrendszer, az endokrin (hormontermelő) rendszer és az immunrendszer jelentős egymásra hatásait, pl. a kortizol (a mellékvesében stressz hatására termelődő hormon, ami gyengíti az immunválaszt) szint csökkenését nevetés hatására. A nevetés fokozta a limfociták (az immunreakciókban résztvevő fehérvérsejtek) képződését és az ún. ölősejtek (kórokozókat és idegen sejteket elpusztító limfociták) aktivitását, ami a daganatos sejtek elpusztításában is szerepet játszik. (Berk és Tan 1989 )

A stresszt okozó életesemények és a depresszió egyaránt negatívan érinti az immunrendszer működését. Az ölősejtek aktivitása csökkent a negatív érzéseket és depressziót okozó életesemények hatására. (Steven Locke 1984 és Michael Irwin 1987) A limfocita aktivitás csökkenést igazolták a feleségüket gyászoló férfiaknál. (Marvin Stein 1985, Steven Schleifer 1983 és Robert Bartrop 1977)

A nyál immunoglobulin A (a fertőzések elleni elsődleges védő hatású anyag) szintje alacsonyabb a hangulati állapot romlása esetén (Arthur Stone 1987), míg humoros videófilmek nézése során ennek szintje megemelkedett. (Kathleen Dillon 1985)

A betegeket ellátók részéről tapasztalt könnyed, humoros megnyilvánulások a beteg számra azért is megnyugtatóak, mert magabiztosságot, a helyzet megfelelő kezelésének érzetét sugallja. Ezt természetesen csak az engedheti meg magának, aki valóban ura a helyzetnek, valóban rendelkezik a szükséges tapasztalattal és képzettséggel.

A humor segíti a tanulási képességet, javítja a betegek és hozzátatozók felé irányuló kommunikáció hatékonyságát, mert élénkíti a figyelmet, fokozza az emlékezeti hatást és csökkenti a feszültséget, ami a tanulási folyamat ellensége.

Állítólag Freudtól származik az akasztófahumor elnevezés, ami a halállal, tragikus eseményekkel kapcsolatos vicceket jelenti. Sokan - akik napi szinten találkoznak a halállal és személyes tragédiákkal - tudják, hogy időnként ez is segíti, hogy elviselhetőnek érezzék a megrázó élményeket, és csökkentsék a feszültséget.

A humor szó eredeti értelmében latinul folyadékot jelent. Spekulálhatunk arról, hogy miért pont így nevezik a szellemes, szórakoztató, nevettető emberi megnyilvánulásokat, talán mert könnyedén átitatja a testet és a szellemet, kellemes érzéseket kelt, ami jó a testnek és a léleknek egyaránt. Talán az sem véletlen, hogy a humoros az másnéven szellemes, arra utalva, hogy az emberi szellem legmagasabb szintű , spirituálisan is megközelíthető jelenségéről beszélünk.

Egy érdekes vizsgálatban igazolták, hogy a humor tanulható, és javítja a stressztűrő képességet azáltal, hogy növeli a külső eseményekkel szembeni magabiztosságot. Ápolónők két csoportját hasonlították össze humorérzék és a külső események kontrollálhatságának érzete szempontjából. A vizsgálati csoport egy 6 órás humortréningen vett részt. A kontrollcsoporthoz mérten egyértelmű javulást találtak a fenti paraméterekben. (Wooten P 1995)

Szerintem mindannyiunk számára jó utat mutat a humor irányába, ha többször engedjük érvényesülni a saját, garantáltan kedves és humoros gyermeki lényünket, ami a legszigorúbb felnőtt lelkében is ott él (csak általában nem kap szót).

Saját aforizmáim a humorról:

Nagy erőt ad, ha a saját gyengeségünkön tudunk nevetni.

Nevess vagy sírj együtt valakivel…sokáig fogsz emlékezni rá!

Nehéz feladni megcsontosodott szerepeinket, de egyszer is sikerült, akkor sokkal nehezebb újra visszavenni őket.

Dr. Lakatos László
pszichiáter szakorvos

2015. szeptember 13., vasárnap

John Cleese és a Hahota Jóga

Gondolom, nem kell bemutatnom neked John Cleese-t, a Monty Python oszlopos tagját, megannyi őrülten vicces komédia főszereplőjét, aki már akkor is egy élő legenda volt, amikor a Hahota Jóga 1995-ben útra kelt Bombay-ből. Beszéljen helyettem ez a kis riportfilm.


2015. szeptember 8., kedd

Mitől jóga a Hahotázás?

A jóga a keleti bölcselet és egészségmegőrzés egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében. Az elnevezés a szanszkrit judzs tőből ered, mely jelentése: összekapcsolni, egyesülni. Hasonlít a latin religio - összekapcsol, újraegyesít - szóra, amelyből az angol religion kifejezés ered - s amit mi, magyar szóhasználattal vallásnak fordítunk.

A jóga célja tehát az, hogy az embert összekapcsolja, egyesítse, újraegyesítse valamivel. A kérdés az, hogy mivel vagy kivel.

Sokak szerint a jóga az egyén lelkének és az univerzális léleknek az egyesítésére, összeolvadására utal, mások szerint pedig a test, a tudat és a lélek egyesítésére.

Az istenhívő vallások szerint a jóga a saját tudatunk egyesítése az isteni tudattal, vagy egy istennel, vagy éppen az EGY Istennel. Más esetben azt is mondhatjuk, hogy az isten iránti szolgálat tökéletes megvalósítása.

A buddhizmus kicsit máshogy gondolkodik, szerinte a jóga a saját tiszta tudatunk megkeresését, megtalálását, és az azzal való egyesülést jelenti, vagyis a vallásoktól eltérően nem egy istennel való egységet keresi, hanem a mindenséggel való egységet (mint a tudat igazi természetét), minden kettősségen (isteneken, ördögökön) túllépve.

A keresztény vallásokban a jóga elsősorban az imádkozást jelenti, vagyis az imádkozó ember elvonul egy csöndes helységbe vagy egy templomba, ott elmélyed önmagában, és átadja magát Isten szeretetének, szolgálatának és imádatának.

A keresztény tanítók nagy része szerint a jóga istenkáromlás, hiszen az Isten egy rajtuk kívül álló hatalmas úr, akivel nem lehet eggyéválni, őt félni, imádni és szolgálni kell.

A Krisna-hitűek szerint a jóga maga az istenhez való közeledés folyamata, a meditáció, az ima és a szolgálat eszközei által - esetleg testgyakorlással, hiszen egy egészséges fizikumú és lelkű ember végezheti a legteljesebben a szolgálatot; ráadásul a test egy templom, amit egészségben meg kell őrizni -, vagyis ők a mindenkiben benne lévő istenséggel való egyesülést, illetve érte és az emberekért végzett szolgálatot keresik.

A Krisna-hitűek szintén imádkoznak az általuk tisztelt istenséghez, akár egy templomba való elvonulással, akár a mindennapi élet cselekedeteiben keresve az isten iránti szolgálatot, eggyéválást, tehát a nézetüket igyekeznek a templomokon kívüli cselekedeteikben is megtartani.


forrás: www.rebuildingyou.com


A nyugati jóga-gyakorlók a jógát többféle képpen értelmezik. Vallási indíttatású testgyakorlásként, vagy egészségi indíttatású testgyakorlásként. Illetve pontosítom is: a vallási indíttatású testgyakorlás magába foglalja az egészségi indíttatású testgyakorlást is, ha már testgyakorlásról van szó. Illetve testedzés nélkül is rengetegen gyakorolnak jógát, meditáció formájában, akár istenhívő, akár buddhista, akár ezektől mentes megközelítéssel.

Kevesen tudják, hogy a nyugati világban a jóga az elsők között Európában, azon belül pedig Magyarországon jelent meg, egy fiatal, keresztény hitű indiai jógi, Yesudian által. Majd a keresztény gyökerű nyugati jógát felváltotta a különböző keleti hitvilágokon alapuló jóga, aminek a nyilvános elterjedése nagyban köszönhető George Harrison és a The Beatles tevékenységének.

Nem szabad elfeledkezni Kőrösi Csoma Sándorról, akit az első nyugati buddhista szentként tart számon a világ, s ő volt talán az első nyugati buddhista jógi - ebben tehát Magyarország szintén az élen jár.

A nyugati jóga tehát olyan sokszínű, mint a keleti, viszont annyival színesebb, hogy itt már hosszú ideje kialakultak a jóga vallásoktól mentes irányzatai is. Számtalan olyan jógairányzatot alapítottak a nyugati világ oktatói, amelyek azt tűzik ki célul, hogy az ember visszaszerezze az egészséges test és egészséges psziché állapotát, illetve megtartsa azt az egész élete során. Ez is egyfajta egyesítés, hiszen az ember vissztalál önmagához, megtanulja megismerni a saját testét, a saját gondolkodását és tudati működését, tehát ez a tevékenység hellyel-közzel megfelel egyfajta pszichoterápiának. Mindezt vallási ragaszkodás vagy hitbéli kirekesztés nélkül.

Az egyik legújabb irányzat pedig nem más, mint a Hahota Jóga.
  • Egy olyan jóga, ami a bennünk élő játékos, vidámságot és megoldásokat kereső énünkkel tanít meg egyesülni, és nem hivatkozik hitvilágra, vallásra, istenekre vagy buddhákra. Nem vár el semmi efféle elköteleződést, s így összeférhető bármilyen nézettel. Arra hivatkozik, hogy legbelül mindenki boldog akar lenni, s hogy míg a mindennapi küzdelmeink a boldogságtól inkább a stressz és a betegségek felé sodorják az embereket, ideje alkalmat és helyet teremtenünk arra, hogy újra megtaláljuk magunkban ezt a felhőtlen, játékos énünket.
  • Mindezt úgy, hogy függetlenné tesszük magunkat a gyakran a boldogság egyedüli okaként kezelt külső anyagi vagy szellemi javaktól, s közben megtanulunk másokkal együttműködni, egymással megosztani ezt az örömteli tevékenységet. Megkeressük magunkban és megosztjuk egymással a belülről fakadó örömöt, ami a mélyen elrejtett gyermeki énünk természetes állapota.

Mi lehet ennek az eredménye?
  • A közösen végzett mozgás és nevetés, mint testgyakorlás és légzés-gyakorlat, elindítja és megerősíti a szervezet regenerációs és öngyógyító funkcióit, oldja a testben és a tudatban felhalmozódott feszültséget, szokássá teszi a feladatokhoz való derűs és megoldást kereső hozzáállást, valamint szavak és önös érdekek nélkül teszi lehetővé a társainkkal való kommunikációt, kapcsolatjavítást.
  • Ha pedig megtaláltuk a bennünk lévő játékos énünket, a gyermeket, aki az életben sokkal inkább a félig teli üzemmódban működik - a félig üres helyett -, akkor ezt a hozzáállást könnyen a szokásunkká tehetjük, s a mindennapjainkban is megvalósíthatjuk ezt az eggyéválást, tovább adva a friss mentalitásunkat a társainknak is.

2015. szeptember 3., csütörtök

Lélekápolás

Sok embertől kapom azt a visszajelzést, hogy én mindig olyan pozitív vagyok, mindig jókedvű, és látszik, hogy ez őszintén jön belőlem. És hogy én szoktam-e dühös lenni.

Az az igazság, hogy önmagam fényezésénél sokkal fontosabb számomra az, hogy hiteles legyek abban, amit csinálok. A munkámban és a Hahota Jógában egyaránt. Hiteles pedig akkor vagyok, ha őszinte vagyok, ha összhangban vannak a gondolataim, szavaim és tetteim egymással.

Igen, vannak nehéz pillanataim - előfordul, hogy szomorú vagyok -, mint minden embernek az életben. Azt vallom, hogy nem akkor járunk jó úton, ha elkerüljük vagy letagadjuk a nehézségeinket, hanem akkor, ha azokkal képesek vagyunk szembe nézni, és képesek vagyunk azokat a megfelelően kezelni.

Máris pontosítok: ha törekszünk arra, hogy a lehető legmegfelelőbben kezeljük őket. Ugyanis az ember nem mindig tudhatja, hogy végeredményben megfelelően cselekszik-e, de törekedhet rá, kétség kívül.

Agymanók :)


Igen, szoktam dühös lenni. Az ember, ha odafigyel önmagára, nem lesz dühös minden apró dologtól, és főleg nem vesz mintát azokról a társairól, akik azon is dühöngenek, ha valakitől helyesírási hibákkal írt e-mailt kapnak, vagy hogy ha valaki nem köszön nekik előre a liftnél.

Viszont van olyan dolog, ami miatt az ember joggal válik dühössé, és ilyenkor minden joga megvan ahhoz is, hogy a dühét kimutassa. Fontos azonban, hogy soha ne legyünk mérgesek önérdekből, viszont jogosan lehetünk dühösek, ha a gyermekünket, a természetet vagy a hazánkat veszély fenyegeti.

És ne felejtsük el azt sem, hogy vannak esetek, amikor éppen a harag ad erőt és motivációt bizonyos helyzetek megoldásához!

Végül pedig, aki kifejezte a dühét, az azt követően lépjen túl rajta. Nem jó megoldás, ha az ember hosszú ideig puffog, pöfékel, és lépten-nyomon elmeséli mindenkinek, hogy hogyan járt. Önmagába, a lelkébe, a testi egészségébe szurkál tüskéket ezzel. Azt, hogy ez nem jó megoldás, nem én jelentem ki, nem én vagyok ilyen bölcs: elég csak ilyenkor a környezet reakcióját megnézni!

Tehát ha az ember kifejezte a haragját, keressen megoldást a helyzetre, de azt már ne a harag által vezérelve tegye. Ha nehéz helyzetbe kerülünk, nézzünk vele szembe, éljük meg az érzéseinket, érzelmeinket - nehogy az egy elvetett magként gyökereket eresszen a szervezetünkben és a lelkünkben -, majd újra térjünk vissza az érzelmeink ellenőrzéséhez.

Ha egyre többször gyakoroljuk az érzelmeink finom, könnyed ellenőrzését, idővel ez automatikussá válik, majd végül nem kell csinálnunk semmit, ez lesz a természetes állapotunk.