2015. augusztus 30., vasárnap

Ti mondtátok

"Én olyan megalázónak éreztem azt, hogy mindenki nevet és bohóckodik, és hogy nekem is ezt kellene csinálnom, hogy sírógörcsöt kaptam."

"Azt a sok nevető és bohóckodó embert látva, legszívesebben mindegyiket felpofoztam volna."

"Én egy olyan ember vagyok, aki soha nem nevetek, de eljöttem, mert érdekel, hogy mitől nevetnek itt az emberek."

"Nagyon jó érzés, hogy vidám lehetek, hogy nevethetek, és közben nem kell azt néznem, hogy emiatt mások rossz szemmel néznek rám."

"Nevetünk, bolondozunk, ahogy otthon a gyerekekkel! Nem kell komoly felnőttnek lennünk, lehetünk egyszerűen csak vidám felnőttek!"

"Jól érezzük magunkat, és nem kell emiatt magyarázkodnom, nem kell másokhoz hasonlóan morgolódnom, lehetek egyszerűen: önmagam."

"Kiegyensúlyozottságot és életörömöt kaptam a hahotázástól a mindennapjaimra is, és ennél több nem is kell."

"Hosszú idő után, ezzel a módszerrel sikerült megszabadulnom a pánikbetegségtől, s ráadásul nagyon gyorsan."

"Egyszerűen csodálatos volt, egy áldás nekem az, hogy itt lehettem veletek!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!