2015. február 3., kedd

Egyszerre félni és énekelni

Az egyik legcsodálatosabb "testtanulási gyakorlat" az éneklés, közben ugyanis az agynak olyan virtuóz módon kell a hangszalagokat modulálnia, hogy hajszálpontosan a megfelelő hangnak kell kijönni belőlük.

Ez a lehető legjobb gyakorlat, mely a testünk apróbb részeinek a finom, ellenőrzött mozgását készíti elő, ugyanakkor például a gyermekek esetében ez a feltétele minden későbbi, megkülönböztető gondolkodásmódnak is.

Az éneklés esetében egy nagyon összetett, alkotó teljesítményről van szó, hiszen a gyereknek egy egész dalt fejben kell tartania ahhoz, hogy pontosan, a megfelelő időpontban találja el a megfelelő hangot. Ha pedig ezt egy kórusban teszi, ott megtanul alkalmazkodni is a többiekhez – ami a társas beilleszkedés egyik legfontosabb feltétele.

Ha énekelünk, közben nem tudunk félni.

A fentieken kívül a gyerekek valami más, csodálatos dolgot is megtapasztalnak az éneklés során. Mégpedig azt, hogy ha énekelünk, közben nem tudunk félni.



Ma már tudják a neurobiológusok, hogy a felszabadult agy éneklés közben nem képes félelemérzéseket létrehozni. Ezért énekel a felnőtt ember is lefelé menet a pincébe, s nem azért, hogy elijessze az egereket.

(forrás)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!