2014. december 31., szerda

BÚÉK

Szórakozásból és kíváncsiságból megnéztem kétszáz facebook-bejegyzést, ami a mindenféle megosztások alatt olvasható. Száznyolcvannégy esetben nem tudtak helyesen írni azok, akik beírták őket. És nem kicsi, véletlenszerű hibákról van szó, hanem teljes zűrzavarról: vesszők, ékezetek hiánya, szavak nem-ismerése, kusza szórend, az érthetőség zavarossága, a fogalmazás hibái. Egyre gyakoribb, hogy valaki egyáltalán nem használ vesszőt, nem tagolja a mondanivalóját, még a hosszabb mondataiban sem.

(Ismerős a következő, történelmi jelentőségű mondat? A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.)

Minél több fiatal gyerek olvasgatja ezeket a bejegyzéseket, sajnos annál inkább romlik a helyesírásuk, és így a gondolkodásuk, a kultúráltságuk is. Közben pedig rászoknak a félmondatos, odavetett, meg nem fogalmazott, igényességre keveset adó kommunikációra. Tegnap hallottam az utcán, hogy egy fölnőtt így köszönt el szilveszter alkalmából egy ismerősétől: Szia! Boldogat!

Ezzel szemben, ha inkább könyveket olvasnának a srácok, az tényleg építené a helyesírást - persze még így sem teljesen mindegy, hogy kitől olvasnak :o) És nem véletlenül van szó könyvekről: az internetes "újságírás" vagy a televíziós hírolvasás ugyanezektől a hibáktól hemzseg, amit soroltam, írásban és szóbeli közlésben egyaránt. Bizony, nem váltja ki az irodalmat.

A helyesírás pedig az önmagunkkal szembeni igényesség egyik alapvető kiindulópontja! Érdemes rá áldozni. Ha csak az önbecsülésünk nő meg tőle, már megérte :o)

Mindenesetre, aki szeretné ezt megszívlelni, kérem, tegye meg; a többiek pedig nevessenek rajta azzal, hogy Mit okoskodik ez a fazon...?

Remélem, az új év mindenkinek sokkal boldogabb lesz, mint az idei, sőt, egyre boldogabb! BÚÉK, boldog új évet kívánok Nektek!

2014. december 23., kedd

Böjte Csaba a karácsonyról

Nagyon szegény családból származó, úgymond szociális árvákat nevelünk az Alapítványunkban. Vakációkor a gyerekek – hiába árvák – ők is hazavágynak. Így volt három gyermekünk is egy családból, ahol élt az apuka, anyuka, de tudtam, hogy egy garázsban: hajléktalanok, teljesen lecsúszott egzisztenciájúak. Nem igazán akartam hazaengedni őket, de ők mégis kérleltek. Gondoltam, elviszem és este visszahozom őket.

Délután 3-4 óra körül elmentem értük, mert korán sötétedik, már félhomály volt. Nem volt bevezetve a garázsba a villany. Két nagy vasajtó, középen egy szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva, a plafonon a lehellet kicsapódott a hideg betonra, a vízcseppek mint egy-egy gyémánt csillogtak. Nem láttam semmi nyomát annak, hogy karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg volt, sötét volt. Az apuka állt az ágy mellett, tördelte a kalapját, az anyuka nyakában csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy: gyerekek, gyertek, öltözzetek, megyünk vissza Dévára!

Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy ilyen intézeti karácsonyba. És akkor az egyik kisfiú azt mondta: pap bácsi, mi nem ünnepelhetnénk itthon, anyukámékkal? Éreztem, hogy megáll bennem valami...


A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpusziljad, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad. Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka és semmi más. És messzemenően az édesanya volt a nyerő!

És akkor én azt gondoltam, hogyha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom...

(Böjte Csaba)

2014. december 17., szerda

A jógát nem érdekli

Egy nagyon jó cikk jelent meg egy külföldi portálon, ami megerősíti azt a Hahota Jógás nézetet - ami egyben az én személyes nézetem is -, hogy egy vallástól, világnézettől, politikai hovatartozástól, és minden egyéb megkülönböztetéstől független szellemi és gyakorlati úton járunk.

A portál a "hagyományos" jóga szempontjából veszi végig a szokásos előítéleteket, de mint szellemi útra, a Hahota Jógára is érvényesen. Ebből idézem az alábbi sorokat.

A jógát nem érdekli:

  • hogy milyen a hajad;
  • hogy Lululemon vagy Spiritual Gangster van rajtad;
  • hogy vegetáriánus vagy, húst eszel, vagy tudod-e, hogy mi az a kombucha;
  • hogy mikor gyakoroltál utoljára - tegnap, hat hónapja, vagy soha;
  • hogy milyen a matracod, vadonatúj vagy éppen foszladozó;
  • hogy fáradtan vagy szétesve jelensz meg;
  • hogy milyen vallásban hiszel;
  • hogy milyen színű a bőröd, vagy melyik nemet kedveled;
  • hogy van-e mala a nyakadban;
  • hogy milyen címke van a gatyádon;
  • hogy nem is tudod, mi az a jóga;
  • hogy mennyi pénzed van, milyen házban laksz és milyen autót vezetsz;
  • hogy elég hajlékony vagy-e;
  • hogy eldőlsz-e a trikónászanában;
  • hogy fingasz-e gyakorlás közben;
  • hogy összejön-e valaha is a fejenállás;
  • hogy kellemetlen kimondanod a Namasztét és az Óm-ot;
  • hogy superfood-turmixot vagy kókuszvizet iszol;
  • hogy a hátsó vagy az első sorban szeretsz-e gyakorolni;
  • hogy ott maradsz-e meditálni;
  • hogy a nyakadba tudod-e rakni a lábadat, vagy meg tudod-e nyalni a fenekedet;
  • hogy tudod-e, mi az uddzsájí légzés;
  • hogy cigizel és whisky-t iszol;
  • hogy az óra közepén ki kell menned, mert kiszáradtál és innod kell;
  • hogy fiú létedre kontyod van;
  • hogy a majom-elméd megint megvadult;
  • hogy hány éves vagy, mert a hajszíned nem befolyásolja a gyakorlásodat;
  • hogy éppen léböjtölsz vagy tisztítókúrázol;
  • hogy az egész óra alatt remegsz;
  • hogy csak Mexikóban szeretsz jógázni;
  • hogy az egész órát gyermekpózban töltöd;
  • hogy melyik pártra szavazol;
  • hogy szingli vagy, vagy éppen elvált;
  • hogy Rumi a kedvenc költőd;
  • hogy szereted-e a tanárodat;
  • hogy végigcsinálod-e a 30 napos kihívást;
  • hogy melyik fajta hidat csinálod;
  • hogy bioboltban vásárolsz;
  • hogy nem felejtetted-e el megborotválni a hónaljadat.

A jóga attól boldog, hogy eljöttél.

(Forrás: Elephant Journal)

2014. december 15., hétfő

Megint csak a megfelelésről

Ha valaki csak akkor tart értékesnek, ha az ő elvárásai szerint gondolkodsz, élsz, akkor valójában nem téged tart értékesnek. Hanem önmagát. Önmaga értékrendjét akarja benned viszontlátni. Mint egy tükörben. Amit ő értéknek gondol, azt szeretné benned látni, azt akarja tőled megkapni. És ha próbálsz megfelelni neki, akkor már nem TE vagy, hanem Ő.
(Csitáry Hock Tamás)

Annak, hogy az légy, aki vagy, az az ára, hogy valószínűleg nem fogsz tudni megfelelni mindenki elvárásainak, így aztán elkerülhetetlen külső konfliktusokba kerülsz majd... Annak az ára azonban, ha nem vagy az, aki, mert folyton megpróbálsz megfelelni a körülötted lévőknek, az, hogy értékes belső részed elhal; ez esetben belső konfliktusokkal kell majd foglalkoznod.
(Mark Nepo)

Akkor vagy otthon, amikor nincsenek elvárások, amikor az lehetsz, aki vagy. És a másik örömet lel benned, nem akar megváltoztatni, és nem kritizál, hanem örül neked úgy, ahogy vagy.
(Feldmár András)

Bár elutasítom ezt vagy azt, maradéktalanul elfogadom magam! Senkinek sem kell megfelelnie egy normának, bőven elég, ha szeretettel veszi körül önmagát.
(Kurt Tepperwein)

2014. december 8., hétfő

Döntésekről

Életvezetés terén engem nagyon elgondolkodtatott az alábbi idézet, melyet Laurence J. Peter egyik könyvében olvastam évekkel ezelőtt.

A helyes döntést inkább akadályozzák az érzelmek, mint a hiányos intelligencia. A két legnagyobb lelki akadály a félelem és a türelmetlenség.

Vannak, akik képtelenek elszánni magukat a döntésre, és vannak, akik túl gyorsan határoznak. Aki nem tud dönteni, módszeresnek tartja magát, kívülről nézve azonban ez határozatlanságnak, túlzott óvatosságnak tűnik – és az is.

Másrészt, aki hajlamos különösebb mérlegelés nélkül dönteni, dinamikusnak hiszi magát, mások viszont meggondolatlannak fogják őt tartani.

Meg kell ezért tanulnunk minden problémára és döntésre annyi időt fordítani, amennyi arányban áll a várható következményekkel.


Túl sokszor érezzük az életünkben azt, hogy döntéskényszerben vagyunk, túl sokszor várja el a környezetünk, hogy bizonyos dolgokban hozzuk meg a döntést, amit azután képviselünk kell.

Sokan azt hisszük, mindig döntenünk kell. Azt hiszük, mások elvárhatják tőlünk, hogy döntéseket hozzunk, az ő nyomásukra. Azt hisszük, bármely döntésünk végérvényes, vissza nem vonható, hogy ha egyszer döntöttünk, akkor azt később - vagy akár azonnal - nem bírálhatjuk felül.

Mindig tanulunk, mindig fejlődünk, mindig találunk új információkat. Mi értelme a rossz döntéseinkhez ragaszkodni? Nem lenne okosabb meggondolni magunkat, ha már máshogy látjuk helyesnek az előző helyzeteket?

Lehet, hogy a leghelyesebb azt tenni, ami az orrunk előtt van, és nem görcsölni a döntéskényszer miatt?

2014. december 5., péntek

Boldogsághormon

Saját tapasztalat miatt írom ezt a kis bejegyzést. Nálam a triptofánnak azonnali hatása volt!

Az elmúlt években kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az úgynevezett triptofán segíthet azoknak a személyeknek, akiket mentális betegségek kínoznak. Ilyenek például a pánikbetegség, a depresszió, a kényszerbetegek és az alvászavar.

Mi az a triptofán?

A triptofán egy esszenciális aminosav, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, így az étellel kellene elegendő mennyiségben magunkhoz vennünk ahhoz, hogy biztosítsuk a szervezetünk számára szükséges mennyiséget. A triptofán a szerotonin előfutára a központi idegrendszerben, ami pedig a tudomány szerint nem más, mint a "boldogsághormon".

A triptofán természetes forrása a banán, a datolya, a szója, és a szárnyashúsok.

A triptofán és a depresszió összefüggése

Az antidepresszánsok úgy csökkentik a depresszió tüneteit, hogy növelik a szerotonin mennyiségét az agyban, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák a szerotonin visszavételét. A triptofán ezzel ellentétben természetes módon növeli az agyi szerotonin-szintet, aminek hiányában depressziós tünetek léphetnek fel, mint a letargia, és az étvágy jelentős csökkenése. Egy 1997-es tanulmány szerint a nőknek több triptofánra van szükségük, mint a férfiaknak, ugyanis a férfiak szervezete 52%-al több szerotonint termel, mint a nőké. Ez (is) indokolhatja, hogy a nők gyakrabban esnek depresszióba, mint a férfiak.


A melatonin bioszintézisében is elengedhetetlen a triptofán, megfigyelték ugyanis, hogy a triptofán adagolása segít megküzdeni az alvászavarral, stresszel, valamint szabályozza az étvágyat és javítja a hangulatot. Bebizonyosodott, hogy egészséges mennyiség a triptofánból jó hatással van a krónikus stresszel élők hangulatára, akikre jellemző a testi fáradtság vagy az elhízás.

Hogyan alkalmazzuk a triptofánt?

A triptofánnak klinikai hatása van a depresszióra, főleg az endogén depresszióra. Kb 1000-3000 mg javasolt, egész napra elosztva, éhgyomorra fogyasztva. A triptofán hatásosnak bizonyult az álmatlanság leküzdésében egy dupla-vak vizsgálatban, ahol 1000-2000 mg-ot adtak naponta egy órával lefekvés előtt. Javasolt mellé a B-komplex szedése is mely meghosszabbítja a triptofán hatását.

Általánosan elmondható, hogy a triptofán tablettát a legjobb felszívódás és a legjobb eredmény érdekében az étkezések között, éhgyomorra ajánlatos bevenni valamilyen szénhidrát forrással.

Kinek, mikor ajánlott?

Azoknak ajánlott, akik szívesen kipróbálnának egy természetes megoldást még az antidepresszáns gyógyszerek előtt. Továbbá ajánlott kipróbálni az alvászavar, a depresszió és a pánikbetegség kezelésére is.

(Darrell Miller: What is L-Tryptophan and How Does it Help the Brain, Mood, and Sleep?)

2014. december 3., szerda

Buddha-mosoly

Az egyik legegyszerűbb technikát, mely a nevetéssel és az öröm tanulásával kapcsolatos, vagyis a "Buddha-mosolyt", bárki kipróbálhatja, a következőképpen:

Elalvás előtt, lefekvés után, egyszerűen kezdjünk el mosolyogni. Még ha eleinte erőltetettnek is tűnik, hamar észre fogjuk venni, hogy pusztán az ajkak ilyen fizikai elrendezése is belső változást hoz a lelkünkben. Észrevehetjük, hogy az elalvás gyorsabban jön a megszokottnál, és pihentetőbb lesz, reggel pedig sokkal könnyebben és frissebben fogunk felébredni.

Azonnal kellemessé válik a hangulatunk, és ami még érdekesebb, az esetleges kellemetlen gondolatok gyorsan elillannak, rajtunk kívül maradnak.


Az elalvás előtti, úgynevezett alfa-rezgések olyan tudatállapotot generálnak, mely nagy jelentőségű az agyi önprogramozás szempontjából is, hiszen ilyenkor a jobb agyféltekénk intuitív, gyermeki énje szabadon engedheti az energiáit. Ha két agyféltekénk együttesen működik, összhangba kerülhet a fogalmi és képi gondolkodásunk, illetve az ésszerű és leleményes, érzelni munkamódok egyszerre és egymást támogatva érvényesülnek. Jobbá válik a pihenés, az emésztés, a szervezet védelmi rendszerének működése, és akár még az álmaink is szebbé válhatnak.

Aki még nagyobb adagra vágyik a nyugtató hatású és fájdalomcsökkentő hormonokból vágyik, elalvás előtt majszoljon egy kis banánt. A banánban található triptofánból a szervezetünk szerotonint készít, ami az emberi szervezetben örömhormonként funkcionál.

2014. december 1., hétfő

Néhány sündisznó roppantul fázik egy téli éjszakán

Néhány sündisznó roppantul fázik egy téli éjszakán.

Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek.


Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie.

De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

(nem emlékszem a forrásra)