2014. november 6., csütörtök

Miért cipeled a múltat?

Az emberi elme gyakran nem hajlandó szélnek ereszteni, letenni a múltat. A két zen szerzetes, Tanzan és Ekido története, akik olyan úton lépkedtek, amely a heves esőzések hatására rendkívül sárossá vált, éppen ezt a szokásunkat mutatja meg, a zen koanok bölcsességével.

Egy falu közelében a két szerzetes találkozott egy fiatalasszonnyal, aki éppen az úton próbált átkelni. A sár, ami az utat borította, olyan mély volt, hogy az tönkretette volna a fiatalasszony selyemkimonóját. Tanzan habozás nélkül a karjaiba kapta a hölgyet, és átvitte az út másik oldalára.


A szerzetesek csendesen folytaták útjukat, de órákkal később, amikor már közeledtek a számukra szállásul szolgáló templomhoz, Ekido nem tudta tovább türtőztetni magát, és hirtelen kifakadt:

- Tanzan, miért cipelted azt a lányt az úton!? Nekünk szerzeteseknek nem szabadna ilyesmit tennünk!

- Azt a lányt én már több órája letettem - felelte Tanzan. - De te, te miért cipeled még mindig?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!