2014. április 26., szombat

Visszatalálni önmagamhoz

Az a tapasztalatom, hogy bármikor, ha nagy döntést kellett hoznom az életemben, és végre rászántam magam a döntésre, mindig nagy kő esett le a szívemről, a dolgok pedig mindig a lehető legjobb irányba folytak tovább. Az őszinte döntés mindig rengeteg energiát szabadított fel bennem, amit azután a világgal való kapcsolatom fejlesztésére fordíthattam. Ez pedig minden esetben rámfért!

Minden egyes embernek sok különböző tanításra és dologra van szüksége, s mivel egyetlen tanító nem adhatja át mindezeket a tanításokat, ezért egészséges esetben több tanítóra van szükség. Ha az egyetlen tanítót keressük, aki azt mondja, mindenkinek az ő tanítását kell követni, akkor szektát keresünk. Ha nem mindenben értek vele egyet, és erre azt mondja, a vízen járok, vagy istennek gondolom magam, mert nem osztom a véleményét, akkor nem sok dolgot tanulhatok tőle.

Mindig is kerestem a tanítóimat, így találtam rá a tai chi chuanra, a taoizmusra, a buddha tanításaira, az aikidóra, a jógára, valamint azokra az emberekre, akik önzetlenül vezetnek keresztül az akadályokon, ezeknek a módszereknek a segítségével. Minden embernek a saját útját kell járnia, és ezen az úton előfordulhatnak elágazások, amikor el kell döntenie, merre indul tovább. És minden embernek sok, különböző tanítóra van szüksége, amelyek mindegyiktől tanulhat valamit: azt a tudást vagy mintát - vagy ellenmintát -, amit az az ember átadhat. Ezek a döntések nyitják meg a legnagyszerűbb kapukat, amelyekre az út végén érdemes lesz örömmel emlékezni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!