2014. február 26., szerda

Szekta

Azért írom le itt ezt a gondolatot, mert máig több tanítótól hallottam olyan magyarázatot, amely a szekta jelentését világítja meg, s a tapasztalatom szerint az emberek többsége - vallási vagy társadalmi befolyásoltság miatt - erős tévedésben van ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A szekta eredeti jelentése "valaminek a követése", s ezt napjainkban az uralkodó egyháztól elszakadt vallási csoportokra, illetve a szorosan összetartó, azonos nézetű, a külvilágtól elkülönülő csoportokra, valamely közösségen belüli zárt csoportosulásokra érti a köznyelv. A szekta kifejezés mára pejoratívvá vált, bár inkább csak egyes diszkriminatív esetekben, hiszen egy-egy sajátos vallásos közösségi forma megjelölésére használják.

Eszerint tehát az emberek egy csoportja nem feltétlenül jelent szektát. Egy bizonyos csoport követhet valamilyen tanítást, ám egy tanítás követése nem elég ahhoz önmagában, hogy a csoport szektának minősüljön.

A szekták alapvető jellemzője, hogy kizárólagosan egy vallás vagy vallási tanító tanításait, dogmáit követik, és elítélik, elutasítják a rajtuk kívül álló vagy tőlük különböző gondolkodást, nézeteket. Pszichológiai nézőpontból jelentős tény, hogy minden embernek sok különböző tanításra és tanítóra van szüksége, az élet sok különböző területén. Egyetlenegy tanító nem adhat át mindent, amire egy embernek szüksége van. Akkor válik tehát egy csoport szektává, amikor a tanító vagy az egyház vezetője azt mondja, hogy mindenkinek az ő tanításait kell követnie, és a tagoknak más tanításra nincs szükségük, illetve az üdvözülést csak az adott egyház vagy csoport tanításai jelenthetik az emberek számára. Ilyenkor a csoport vezetői elvárják, hogy egyetlen üdvözítő módszerként kövessék, sokszor feltétel nélkül, az egyetlen tanítást. A legtöbb esetben éppen az uralkodó egyházakból - mely az embereket éppen ilyenformán korlátozza - kivált, nyitottabb gondolkodású csoportokat nevezik az uralkodó anyaegyházak szektának.

Nem szabad ezért elfelejteni, hogy az egyház-szekta típustanában kétféle módon határozható meg a szekta fogalma: lehet újonnan létrejött vallási csoport, melynek létrejöttében az anyaegyházzal szembeni tiltakozás elemei játszanak jelentős szerepet. Az esetek többségében az eredeti gyülekezet elhajlásairól szóló vádak, a kizárólagos kötődésre vonatkozó kényszer, a bűntudatra való nevelés kritikája és az "eredeti, igazi valláshoz" való visszatérés motiválják az új csoportok létrejöttét.

Emellett viszont, a másik meghatározás szerint, azt is érdemes tudni, hogy nem minden szekta tartozik az előbbi, tisztaságot kereső körbe, s hogy vannak szekták, amelyek különösen abból a célból jönnek létre, hogy a könnyen befolyásolható embereket a saját érdekeinek megfelelően irányító szektavezér az - anyagi vagy fanatizáló - céljait megvalósítsa. Ezeket nevezi a típustan "destruktív szektának". Meg kell jegyezni itt azt is, hogy sok esetben a kormány az uralkodó egyház nyomására is destruktív szektává nyilváníthat egyes vallási csoportokat, az uralkodó egyház érdekeinek kiszolgálása céljából. Önmagában tehát se nem rossz, se nem jó egy szekta léte, jóvá vagy rosszá a működése, az irányelvei, a szándékai és az eszközei teszik azt, valamint az emberekre, a társadalomra vonatkozó hatása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!