2014. február 14., péntek

Mester

Többször felmerült az elmúlt két évtizednyi tanulmányaim során a mester fogalmának a magyarázata, s most a jóga-mesterem kapcsán jutott eszembe újra. Valójában eddig még nem találkoztam olyan jóga-tanárral, aki önmagát mesternek hívatta volna, de találkoztam olyannal, akit én szívesen emlegetek mesteremként vagy mesterként. Mert akként bizonyított.

Elsősorban mégis a harcművészeti tapasztalatok során volt ez kérdés. Az, hogy valaki mester, vagy mesterfokozattal rendelkezik, nem egyenlő jelentésű. A mesterfokozat munka és (vagy!) anyagi áldozatok árán megszerezhető, elérhető fokozat, titulus, míg az, hogy valakit mesternek neveznek, egy tiszteletbeli megszólítás.

Valaki mester lehet valaki számára akkor is, ha nem rendelkezik vizsga által szerzett mesterfokozattal. Hasonlóképpen, rendelkezhet valaki mesterfokozattal, de attól még nem biztos, hogy ő bárkinek is mestere. A mesterfokozatot megszerzett gyakorlók a technikáknak, a megszerzett tudásnak a mesterei.

Jellemzően kétféle embert, oktatót ismertem meg a harcművészetekkel töltött éveim alatt. Volt olyan, akit, bár megpróbáltunk mesternek szólítani, a tudtunkra adta, hogy ő nem mester, hanem egy oktató, vagy esetleg egy haladóbb tudású gyakorló, s bennünk inább partnert, társat lát, mint alárendelt tanítványt.

Vele ellentétben volt olyan is, aki az első pillanattól megkövetelte, hogy a gyakorlók mesternek szólítsák őt. Szemináriumokon a falra a saját fényképét helyezte ki, s a tanítványoknak az előtt kellett meghajolniuk. Sokszor megtörtént, hogy vizsgákon nem volt kedve vizsgáztatni, ezért "ajándékként" osztogatta a magasabb fokozatokat, amelyeknek az ajándék-jellegét némiképpen csökkentette az, hogy kemény pénzeket kellett érte befizetni.

Végül ismertem olyan oktatót, aki nem engedte, hogy mesternek szólítsuk őt, de a felesége őt a gyakorlók előtt szigorúan mesterként emlegette, és szerette volna, ha a többiek is így tesznek.

Számomra a mester az - bármivel is foglalkozzék -, aki a viselkedésével, hitelességével kivívja nálam azt, hogy mesteremnek érezzem, vagy ezen túl, hogy ezt mások előtt felvállalva, mesteremnek nevezzem őt, és úgy érezzem, hogy jó őt követnem, tanulnom tőle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha építő szándékkal teszed, szólj hozzá bátran a bejegyzéshez!